26/09/2024 Ungheria (Magyarország), Budapest, Provincia di Pest
Napi hír: egy építkezés előkészítéseként Érd külterületén bukkantak összesen negyvenkilenc második világháborús gránátra. A tűzszerészek 15 millimétertől 120 milliméterig terjedő űrméretben azonosították a magyar, a német, a szovjet, a cseh és a román gyártmányú világháborús gránátokat. Szinte ezzel egyidőben Debrecenben egy szovjet, 100 kilós gyújtó légibombát kellett hatástalanítani. Korábban Piliscsabán egy családi ház kertjéből kerültek elő második világháborús repeszromboló gránátok. A fővárosban szinte naponta kerülnek elő robbanószerek, csaknem nyolcvan évvel a világháború befejezése után. Nincs ebben semmi rendkívüli, és még jó ideig számolni kell hasonló hírekkel”, állapította meg a megkérdezett magán tűzszerész vállalkozás vezetője. A II. világháború befejezése után ugyanis nem voltak olyan átfogó vizsgálatok, amelyekkel fel lehetett volna térképezni az ország teljes területén a fel nem robbant lőszereket. Igaz, a nagyobb városokban igyekeztek megkeresni és semlegesíteni azokat a feltételezett robbanószer raktárakat, amelyeket biztonsági célból a harcoló alakulatok elástak a lövészárkaik közelében, aztán amikor a front elvonult, megfeledkeztek róluk. Amikor az újjáépítés megkezdődött, elsősorban csak a munkálatok közvetlen közelében igyekeztek biztonságossá tenni a helyszínt. Azokban az években még nem álltak rendelkezésre olyan technikai eszközök sem, amelyekkel a mélyebben „szunnyadó” fémtárgyakat fel tudták volna fedezni, meg tudták volna határozni a pontos helyüket. Valójában e téren is a technika fejlődése hozott olyan lényeges változásokat, amik a korábbi felületes, felszíni vizsgálatok után lehetővé tették a mélyebben lapuló veszélyes robbanóeszközök felfedezését is. A mai tűzszerészek eszköztárában olyan műszerek állnak rendelkezésre, amelyek akár hat méteres mélységben is „meglátják” a föld belsejében lapuló lőszereket, aknákat, gránátokat, fel nem robbant légibombákat. „Nyilván ez a keresett tárgyak méretétől és a talajszerkezettől is függ, de a hatméteres látóhatár az csak a nagyon kicsi tárgyak és a tömör szerkezetű fedőtalajok esetében igaz. A nagyobb tárgyakat, lazább talajkörnyezetben ennél jóval mélyebben is kimutatják a detektorainknak”, avat be a napi munkájuk nehézségeibe a szakember. A híreket figyelő civilek egy-egy nagyobb robbanószer-fogásról akkor értesülnek, ha valahol az építkezés kapcsán le kell állítani a bulldózereket, vagy éppen a közeli lakótelepen kell sebtében evakuálni a lakókat. Miért csak építkezésnél kerülnek elő a földből ezek a veszélyes tárgyak? Nem lehetne korábban, még az építkezés megkezdése előtt átvizsgálni a terepet? A megkérdezett szakember is ezt tartaná biztonságosnak, de a jelenlegi törvények ezt a megelőző óvatosságot nem írják elő. Egyedül a régészeti ásatások esetében kötelező a terület teljes lőszermentesítése, más esetekben vagy a beruházó, vagy a kivitelező gondosságára bízzák, kérik-e a tűzszerészek közreműködését már a munka megkezdése előtt, vagy megbíznak a gépkezelők „óvatosságában”. Nagyon sok helyen az önkormányzat határozza meg, hogy előzetesen ki kell-e kérni a terület lőszermentesítését, vagy sem”, mondja a vállalkozás vezetője. Hozzáteszi: egyik-másik építkezésnél már a pályázati kiírásban benne van a munkaterület lőszermentesítése, más esetekben, és ez a gyakoribb, csak akkor fordulnak hozzájuk, ha a gépi földmunkáknál már előkerült egy robbanótest. „Akkor azonnal értesítik a hatóságokat, hirtelen mindenkinek sürgős lesz a segítség. Fűhöz-fához fordulnak, legyen az egy magántűzszerész vállalkozás, vagy a katonaság, a rendőrség, bárki, csak jöjjön, aki hamarabb el tudja végezni a robbanószer semlegesítését”. Milyen gyakran találnak a főváros környékén ilyen döglött vagy nem döglött robbanóeszközöket? A megkérdezett szakember pontos számot nem tudott mondani, de azt biztosan állította, hogy a főváros környékén napi rendszerességgel kell valahol segíteniük. Ez nagyban függ az érintett területtől is, hiszen Budapesten és környékén nagyon sokáig folytak heves harcok, a város máig elég szennyezett a lappangó, fel nem robbant lőszerekkel. Mitől függ, hogy hol kerülnek elő a fel nem robbant lövedékek? Az ostrom heteiben megszámlálhatatlan mennyiségű bombát dobtak a városra, rengeteg tüzérségi lőszert használtak a csapatok, ezek egy része valami oknál fogva nem robbant föl, amikor belefúródott a földbe. „Az évtizedekkel később előkerülő lőszerek egy részét még a katonák deponálták, ha akkor betemették azokat a földbe, ott vannak azóta is”, erősíti meg a korábbi állítását a szakember. Magyar területen – az alvó robbanószereket illetően – máig azok a legveszélyesebbnek tekinthető városok, ahol az ország felszabadításakor a legnagyobb csaták folytak. Debrecent és környékét említi első helyen, amelyet Szolnok, Kecskemét, Győr, Székesfehérvár és persze a főváros követ a sorban. Ahhoz, hogy egy tűzszerész eredményesen és biztonságosan tudjon dolgozni, ismernie kell mindenféle lőszert. Melyiknek mi a kényes pontja, mikor „döglött” egy bomba, vagy mikor éles még? „Nincsenek döglött aknák, gránátok, bombák, vagy ártalmatlannak látszó puskatöltények – int óvatosságra. – Minden előkerülő lövedékhez úgy kell közelíteni, hogy az bármelyik percben felrobbanhat. Minden lőszernek látszó tárgy – veszélyes.” Maguk a tűzszerészek is ezt az elvet követik. Mielőtt az ilyen munkára valaki engedélyt kapna, nagyon alapos tanfolyamokat kell elvégeznie, vizsgát kell tennie, de pusztán tankönyvekből ezt a mesterséget senki nem tudja elsajátítani. A természetben, valóságos viszonyok között oktatják, hogyan kell bánni egy-egy lőszerrel, vagy lőszernek látszó tárggyal, amikor az előkerül a talajból. Van valami technikai különbség a különböző nemzetiségű lőszerek között? Másképp kell hozzáfogni a német, az orosz, az amerikai, vagy az angol robanóeszközök semlegesítéséhez? „Elvileg mindegyik egyformán működik”, mondja a tűzszerész. „Valamennyiben van egy gyújtó, ami beindítja a robbanás folyamatát, a különbség csak abban van, hol helyezték el a gyújtót? Az az egyetlen „változó”, hogy az eszköz elején, az orrában, vagy a hátulján található.” Megkérdeztük: a környező országokban is hasonló a helyzet? Prágában, Berlinben, Bécsben is kerülnek elő a mai napig az előző háború fel nem robbant eszközei? Nincsenek erről pontos információi, de azt elmondta: a lőszerfelderítések a kontinens minden országában a mai napig folyamatos munkát adnak a szakembereknek. Németországban, Ausztriában, Európa más országaiban is képeznek tűzszerészeket, és nem csak az adott ország katonaságai keresik a föld mélyén a mai napig megbúvó gyilkos eszközöket. A hivatalos szervek mellett számos magáncég is foglalkozik ezzel, ahogyan nálunk, Magyarországon is. A vállalkozások csak az egykori hivatásos, mára leszerelt, vagy a hadsereg nyugalomba vonult szakértőit alkalmazhatják, és ez nem is lehet másként. „Ebben a szakmában csak korlátozott számban adnak ki működési engedélyeket, időről-időre kötelező tanfolyamokon kell frissítenünk a licencünket. Ez legalább olyan fontos, mint a személyes védőfelszerelés a robbanószerek közelében” – mondja a magánvállalkozás vezetője.
Fotó–Forrás: hirklikk.hu
Dear editors, Biography of a bomb is aimed at highlighting the danger caused by unexploded bombs. Moreover, the most important aspect is that we work completely non profit, what drives us is raising awerness about this topic. We make use of your pictures and articles, but we need them to put a context in how findings are done. We trust in your understanding. We will (and we always do) cite the source and the author. We thank you for your comprehension.
